Jordánia: A Jordán Hashemita Királyság területe 92.300 km2, alig kisebb Magyarországnál, jelenlegi határait a II. világháborút követően húzták meg. Fővárosa Amman, az államfő II. Abdullah bin Al Husszein király. Északon Szíria, északkeleten Irak, keleten és délen Szaúd-Arábia, nyugaton pedig Izrael határolja. Földrajzi adottságait tekintve 3 részre osztható: a Jordán folyó völgyére, a Szír-Arab-tábla fennsíkjára és a határvidékein található sivatagokra. Legmagasabb pontja a Jabal Ram 1734 m-rel. S hogy mi teszi ezt a közel-keleti országot kedvelt turisztikai célponttá? Többek között a nabateusok öröksége, Petra lazacszínű sziklákba vájt történelmi városa, melyet az UNESCO 1985-ben a világörökség részévé nyilvánított, a Holt-tenger egyedülálló élményt nyújtó adottságai, Jerash római kori emlékei, a Wadi Rum sivatag holdbéli tájra emlékeztető sziklái, Palesztina mozaiktérképe Madabában, vagy akár a Vörös-tenger korallvilága az Aqaba-öbölben.

Amman: A Jordán Királyság modern fővárosa egyike azoknak a sokszámú közösségeknek, amelyek a történelem folyamán ezen a területen gyakran felvirágoztak, az évezredek során. Az emberiség történelmének egyik legrégibb települése is e tájékon létezett (Ain Ghazal), Kr. e. 7.000-ben. A bronz- és vaskori települések, folytatva a hagyományokat, egyesítették a kisebb településeket, majd Rabbath Ammon néven az Ammonita Királyság fővárosává tették a Kr. e. 12. században. Később az itt élő görögök és rómaiak is saját várost hoztak létre, melynek darabjai máig is láthatók a Citadella hegyen. A bizánci, utóbb pedig az iszlám korszak kezdete óta a város folyamatosan egyre növelte szerepét a térségben, egészen a mai, modern Jordánia létrejöttéig.

Holt-tenger: Ez a különleges természeti képződmény tulajdonképpen egy lefolyástalan tó Jordánia, Ciszjordánia, valamint Izrael határain. Elnevezése (arabul: halott tenger) onnan van, hogy rendkívül magas sókoncentrációja miatt semmiféle magasabb rendű élőlény nem képes megélni benne, mindössze néhány igénytelen baktériumfaj marad életben. Habár ebbe a tóba ömlik a Jordán folyó, amely a Moáb- és Gileád-hegyekbők ered, azonban annak vízszintje folyamatosan csökken - elsősorban a túlzott vízkivétel miatt -, ezért a tóba egyre kevesebb víz érkezik. A csökkenő vízutánpótlás miatt a tó már kettészakadt, illetve a mélyebben fekvő északi rész mellett a déli fokozatosan kiszárad. Az itt található víz összetétele nagyjából a következő: Anionok: Klorid 97,6%, Bromid: 2,4%, Kationok: Nátrium: 37%, Magnézium: 40,3%, Kalcium: 15,6%, Kálium: 7,1%. A víz összes sótartalma 270 g/kg. A Holt-tenger parti fövenyét is sókristályok alkotják, különösen igaz ez a déli (kisebb) medencére, ahol a sót külön elkerített medencékben párolják le. A mélyvizű, északi medencét a jelentősen sekélyebb (4 m) medencétől ma már csak egy kis mesterséges csatorna választja el. A felszíni légnyomás, páratartalom a mély fekvés miatt magas. Az igen erős napsugárzást ez a légréteg megszűri, és csak a kevésbé ártalmas UV-A sugárzás éri el a felszínt. A Holt-tenger a psoriasisos (pikkelysömör) betegek Mekkája. A betegek szinte mindegyike átmenetileg gyógyulva távozik a helyszínről egy kb. kéthetes kúra után. Mitől gyógyulnak itt a betegek? A Holt-tenger természetese szépsége és különlegessége nem emberi kéz által alkotott szépségében rejlik. A bibliai környezet lelkileg megnyugtató hatású, segíti a kikapcsolódást, különleges és szép a táj. A tóban fürdeni egyet jelent azzal, hogy a fürdőző képtelen elmerülni, így tehát kényelmesen lebegve a víz színén akár újságot is lehet olvasgatni, mialatt háton fekve élvezhetjük a napsütést, valamint a gyógyító víz előnyeit. Azért vigyázni kell a vízre, csak háton fekve vagy guggolva lehet menni, mert a szembe-szájba kerülő tömény sóoldat maró hatású. Az olajos érzetű víz leoldja a bőrről a pikkelyeket, egyben összehúzó hatása révén begyógyítja a hámsérüléseket. Az feltörő kátrányos iszapból készített pakolás szintén különleges gyógyhatású. A távozó gyógyult betegek látványa is elősegíti a gyógyulást. A Holt-tenger vize felett jelentős a belélegezhető kálium-bróm- és szeléntartalom is. Néhány geográfiai érdekesség a Holt - tengerről: A Jordán-árokban található Földünk legmélyebb szárazföldi pontja. A víz tükre kb. 420 m-rel, a tófenék 795 m-rel van a tenger szintje alatt. Egy földtani törésvonalban fekszik, amely a régmúltban aktív földrengésveszélyes terület volt. A tó vize régen rétegződött, a felső szint a napsugárzástól tömény lett, valamint nehezebbé vált. A környező hegyek sóból és homokkövekből állnak. A Holt-tenger hamarosan ki fog száradni, vízkészlete évente nagyjából 5%-al csökken.

Wadi Rum: Északkeletre Aqabától találhatók a világ leghíresebb völgyei (arabul: wadi). A Wadi Rum volt Lawrence ezredes és Husszein útvonala is az első világháborúban, amikor az ottomán hadseregek ellen harcoltak. A széles völgy, körülvéve szélkoptatta, homokfújta szirtekkel adta az Arábiai Lawrence film csodálatos háttereit is.

Jerash: Jerash minden bizonnyal a legszebben megőrzött és felújított római kori tartományi városmaradvány az egész világon. Amikor a turista belép az ősi város romjai közé, olyan, mintha egy időutazáson venne részt, egészen a 2. századig, amikor a Római Birodalom tartományi városai szépszámban megtalálhatók voltak a birodalom délkeleti határain.

Madaba / Nebo-hegy: Mindössze 20 percnyi autóútnyira Amman főváros határaitól, az északi Jordán-völgyben található minden bizonnyal Jordánia leggazdagabb archeológiai területe, a görög-római korszakból kiásott színházmaradvány, bizánci templomromok és házak, korai iszlám lakónegyedek, valamint egy iszlám középkori mecset részei tekinthetők meg. Aqaba: Jordánia egyetlen tengeri kikötője, a Vörös-tenger északi, a Jordán Királyságnak pedig a déli csücskénél található. Az ide látogatók a tenger élővilágának sokszínűségében gyönyörködhetnek (búvárkodási lehetőség), valamin egyéb vizisportok kipróbálására is alkalmuk nyílik, mint pl. a vizisízés. Kedvező fekvésének köszönhetően, Aqaba egyaránt kedvelt úti cél a nyári és a téli hónapokban is.